Kincskereső

Egy privát kérésre megosztom veletek a következő levelet:
"

LogiKoffer – bérelhető logikai kincskereső játék szülinapra

Ha igazán egyedi programot szeretnél gyermeked szülinapi zsúrjára, akkor próbáljátok ki a LogiKoffer-t! Ez egy izgalmas logikai kincskereső kalandjáték, amely otthoni gyerekzsúrra bérelhető.  

A játék a LogiKoffer kinyitásának feladatával indul, majd logikai, ügyességi és keresgélős feladatok sorát kell a gyerekeknek megoldaniuk ahhoz, hogy az elrejtett kincsesláda nyomára bukkanjanak, trükkös tárgyak, titkos kódok segítségével. Érdekel a játék? www.logikoffer.hu

EZt a játékot hosszan kell leírnom.

EZ az a játék, amit nem szabad kihagyni egy szülőnek se, aki szokott otthon partizni gyermekével. Egyszer meg kell örvendeztetned vele csemetédet.

Ez az a játék, amire a legtöbbet kell készülnöd, a legnagyobb munkával fog járni.

EZ az a játék, ami a legnagyobb örömöt fogja szerezni minden résztvevőnek.

OSZTÁLYOZÁS
Csillagban: * * * PLUSZ!
Nemek: mindegy
Helyszín: kint
Korosztály: 6-12
Létszám: 7-15
Stílus: aktív, rendesen
Forma: csapatjáték

A kincskereső játék abból áll, hogy több állomáson keresztül vándorolunk, míg eljutunk a célba, a "kincshez".

Minden állomáson különböző feladatok várnak, amik helyes megoldásával tudjuk csak meg a következő helyszínt.

Kicsit hasonlít ahhoz, amit megboldogult úttörő korunkban játszottunk. 
Emlékeztek, emlékezik még valaki? Állomások voltak, melyeket fel kellett keresnünk, ott megoldottunk bizonyos dolgokat, pontokat kaptunk, énekeltünk útközben....

Természetesen az általam játszott változatnak lehet rövidebb változata is:

házon belül, saját kerten belül zajló. Így időben rövidebb és a megtett útban is rövidebb lesz.

Belátásodra bízom, bár a kisebb pályának nagyon hamar vége. Megéri a nagyobb variációt összehozni, mert annyira boldogan játsszák a gyerekek.

Első fontos lépés, hogy

KITALÁLOK EGY KERETTÖRTÉNETET.

Kicsiknél jobban elengedhetem a fantáziámat.

Úgy indul a mese, hogy mikor megjönnek a gyerekek, az ajándékot lerakatom egy olyan helyre, ahova nem látunk rá.

Minden bulimban egyébként az ajándékozás később van, tehát erre már eleve felkészítettem őket. 
Most csak annyi dolgom van, hogy az előtérben, a folyosón, valahol -általunk nem látható helyen- 
gyűljenek az ajándékok.

Ezek után belefogunk egy "áljátszásba". Még arra is volt példa, hogy hoztuk a tortát, és elénekeltünk a szülinapos dalt. Húzzuk az időt.

Aztán ...!

szólok, hogy hozhatják az ajándékokat. De nem találnak semmit!

Közben ugyanis egy beépített szülő eldugta az összeset, úgyhogy hűlt helye van.

Én természetesen nagyon megvagyok lepődve. Végig tagadok minden célzást, hogy én is benne lennék a turpisságban.

Hogy mi is történt az ajándékokkal, úgy derül ki, hogy egy csomag ott marad.  
Ezt én készítettem előre. Természetesen nem mondok semmit, kivárom, hogy valaki rájöjjön, hogy azt az egyet ki kéne bontani.

Na, ebben lesz az első üzenet számukra.

A mese ovisoknak arról szól, hogy van egy emberke, aki ellopta az ajándékokat. 
Rendszerint nem full gonosznak állítom be, inkább egy szegény flótásnak, aki szeretett gyermekének ilyen úton szerez ajándékot.

De olyan is van, hogy végig egy ellenséges személyről beszélünk. 
Eme tolvajt kell üldöznünk. 
Ő persze próbálja majd leállítani a gyerekeket: fenyegetőzik a leveleiben többször. 
A szelídebb alak kérlel, alkudozik.

Be lehet alkotni egy képzelt segítő személyt is, aki a nyomkövető leveleket hagyja. Ezt akkor alkalmazom, ha az üldözendő egyértelműen ellenséges.

A segítőről is fotókat ragasztok a levelekbe.
Például egy tündért:

És az ellenségek:

Bozontos Brúnó, Frigyes Manó, Tolvaj Tivadar, Kapanyányi Monyó, boszorkák ... - vagy ami tetszik.

ezek a "rosszfiúk"

Az ovisok leveleiben nem csak a fő személyről vannak képek, hanem a szöveg tartalmáról is. Erdőrészletek, utak, szívek, tehát egy "beszédes " levelet alkotok, hogy bár nem tudnak olvasni, mégis szóljon hozzájuk látványban is az iromány.

Ki olvassa fel? Ha van egy nagyobb gyermek a csapatban, rábízom. Ha senki nincs, muszáj lesz nekem felolvasnom, persze lassan, döcögve, csodálkozva, szörnyülködve teszem.

Sajn irományaimat nem találtam meg, de mindig jött valami ihlet.

Ez a randa a csemete például lehet a kislány, akinek szegény édesapja így szerez  ajándékokat. Elveszi másokét.

Persze a jó szándék megvan az öregben, és felajánlja a gyerekeknek, hogy mindent visszaad, ha UTOLÉRIK. 
Ha elég ügyesek, okosak, furfangosak és gyorsak lesznek. 
Nyomokat hagy majd maga után, ezeket kell követniük.

Lesz még több levél a főszereplőtől az út során. Vannak fenyegető hangvételűek, csúfolódók, gúnyolódók.

A legjobb az egészben az "átverés". 
A kicsik, még az elsősök is annyira bekajálják a sztorit, hogy utána is, hetekig lázban szoktak égni. 
Volt, hogy rá egy évre még harcoltak képzeletben ellene a fiúk.

Szóval ott tartunk, hogy elindul a történet.

Ajándékok eltűntek, uzsgyi utána.

Az első, legütősebb esemény, és ez is kiderül a levélből, hogy egy személy látta a lopikálást. Egy felnőtt,

akit "sajnos el kellet intézni, kábítani, mert látta, hogy merre menekült a tolvaj."

Ha őt sikerül megtalálni, akkor van esély a továbblépésre.

Néha azt is beleírom, hogy nem tud szólni, csak bólogatni, vagy csak igent-nemet inteni.

És itt az első feladat:

megtalálni a felnőttet, és kiszedni belőle az útirányt.

Ez még a ház körül történik, tehát keresni kell egy jó búvóhelyet, és! most jön a lényeg:

szegény apuka, nagypapa ott ül a pincében, wc-ben, kocsi csomagtartójában, összekötözve, bódultan, száján akár egy ragtapasz.

Maradandó élmény lesz :)

Itt kell megjegyeznem, hogy az össze faladat akkor jó, ha nem túl könnyű, és persze nem megoldhatlanul nehéz!

Nem segítek közben, 
hagyom gondolkodni, tévedni őket, 
várok, hogy valakinek beugorjon valami segítő ötlet. Ha nagyon! nem megy, akkor adok egy pici löketet.

Tehát az első nyom egy felnőtthöz vezetett. Aki vagy szól, vagy mutat valamit, vagy a nyakában van a következő levél, vagy a kezében egy fotó, egy feladvány, egy pici jel, hogy merre tovább.

Mindjárt részletezem, hogy milyen feladatok lehetnek.

A sulisoknak nincs ekkora mese-keret-sztori, hisz őket nehezebb átvágni. Ők végig dilemmáznak, hogy most ez igaz, vagy csak én találtam ki. Ott sima besurranó tolvajra kenem az egészet. 
Ha még nagyobbak vannak, akkor még ez sincs, simán megmondom, hogy meg kell keresniük az ajándékokat a nyomok alapján. Különben az enyém lesz, én viszem majd haza.

Eddig az összes nyomkereső bulimban  kimozdulunk a házból, külső helyszínen folyt.

2-3-4 km-t gyalogoltunk közben.

Gyalogoltunk...? Futunk, loholunk, mert minden kérés, tanács, tiltás ellenére olyan lázba jönnek a gyerekek,hogy képtelenek végigsétálni a távot. Amint kiderül, merre tovább, uzsgyi, felkötheted te is nyúlcipőket.

Ezért!

-nem lehet körömcipőt húznod

-bírnod kell majd neked is a tempójukat, kondiban kell legyél

-nem lehet egy kisebb gyermekkel együtt nekifogni

-már gond volt abból is, hogy volt egy asztmás a társaságban, aki nem bírta a tempót; 
egyszer egy lúdtalpast kellett a nyakunkba venni, mert kidőlt félúton, 
a túlsúlyos gyermekek is bajba lesznek.

Ne gondold, hogy majd álljt tudsz parancsolni a gyerekeknek! 
Max annyit tudok én is elérni, hogy kicsit lassítom a tempót azzal, hogy kinevezem a szülinapost főnöknek, akit nem szabad leelőzni. Ezt hellyel-közzel betartják a gyerekek.

Ugyanezért nagyon fontos, hogy

-nem lehet forgalmas helyen játszani! Csak ha nyugis környéken laktok: parkok, kihalt utcák. Nehogy baleset történjen! Higgy nekem, nem lehet kordában tartani az eseményeket, nem fognak kettes sorban szépen sétálgatni!

ELŐKÉSZÜLETEK

Első és legfontosabb, hogy milyen lesz az időjárás a buli napján. 
Hideg, esős napok kútba dönthetik az egészet. És mivel nagy munkával jár a megszervezése, tuti biztosra be kell lőni azt a napot. 
 

A pályán háromszor kell végigmenni: először, mikor betájolom az útvonalat, kinézem az állomásokat. 

Ilyenkor csinálok fotókat, rajzolok skiccet, beszervezek embereket.

Aztán jön az otthoni munka:

elkészítem a végleges útitervet, és elkészítem a leveleket: fogalmazok,rajzolok, színezek, vágok, ragasztok, nyomtatok, leveleket körmölök.

Fontos a pontos útvonalterv, különben belekeverednék.

Ehhez leírok egy mintát.

I. helyszín - apuka - feladat: csak igen-nemmel válaszol

II. helyszín - kutya - 1. levél - feladat benne: visszafele írás

III. helyszín - kisház - térkép - feladat: térképolvasás

IV.helyszín - szomszéd - 2. levél - feladat: cukorkában elrejtve

és így tovább. Beszámozom a leveleimet, hogy ne kelljen mindent kibontogatni újra, mikor kihelyezem.

Illetve, láthatod, hogy a helyszín nem esik egybe a levél számával.

Másodszor a buli előtt kell újra körbejárni  a terepet. Akkor rakom ki a leveleket, csomagokat; 
átadom, amit át kell, most kell beikszelni, felrajzolni, felkötözni, kiszórni, kiplakátolni .....

Aztán már csak egyszer kell végigjárnom, mikor a gyerekekkel vonulok. 
Úgyhogy, ez egy jó fogyókúrás buli!

S íme feladvány-variációk.

Természetesen mindenkinek a saját szintjére szabom.

1. Beépítek környéken lakó ismerősöket: barát, osztálytárs, óvónő, tanárnő, közeli-távoli, mindegy. Be lehessen hozzá csöngetni és részt vegyen a mókánkban.

2. Beszervezek útba eső üzleteket: virágbolt, portás, benzinkút, kenyérbolt, kocsma...
Elmondom az egész sztorit az illetőnek, még a leendő fotót is megmutatom a tolvajról, hogy tényleg úgy tűnjön találkozott vele.

Gyakran előfordul, hogy  csak egy találós kérdés megoldása után kaphatják  majd meg a levelet a gyerekek. 
Bár ez is elég feladvány, hogy rájöjjenek, hova kell menni. Plusz bátorságot merítve be kell lépni egy idegen helyre, plusz valahogy közölni, mért is jöttek. 

3. Mindig van egy eltorzított fotó valamelyik rokonról, akit aztán mobilon fel kell hívni.
A következő programot használom: AnmanieSMP
 Szintén akkor jó a torzított kép, ha nem felismerhető rögtön.

4. Puzzle. Csinálok egy fotót, vagy egy A4-es lapra ráírom a következő helyszínt. Szétvágom nagyobb falatokra, és ezt kell összeillesszék.

5. Sima fotó egy nem egyértelműen felismerhető utca,- házrészlettel. Valaki csak kapcsol, hol is van.

6. Térkép. Klasszikus. Bejelölöm a saját helyüket, majd X-szel azt, hogy hova kell tartsanak.
Erről maradt egy rajzom:

Kis képeket is szoktam ráragasztani a térképre

Mi már felnőttként nem is tudjuk, hogy milyen nehéz betájolnia az embernek magát. 
A kisiskolások hosszan gondolkodnak, merre is kell indulni.

7. Elejtett kis tárgyak követése: színes gumik, színes gyufaszálak. Ez úgy történik, hogy olyan két-három méterenként elszórok egyet. Bízom benne, hogy senki nem fogja felvenni, míg mi nem érünk oda. Ahol van majd a következő üzi, ott sok nyomot hagyok egy kupacon. 
(Volt, hogy a nagy szél elfújta, mire megérkeztünk)

Itt is hagyom őket tévedni, nem szólok rögtön, hogy "hova mentek? Arra már nincs is semmi!"

8. Van, hogy egy megjelölt fát kell megkeressenek egy fás részen.

9. Van, hogy letekerek egy spárgát, amit kell kövessenek "erdőn-bokron át", míg meg nem érkeznek a végéig. (Volt, hogy mire odaértünk, egy buzgó utcabeli feltekerte és elvitte)
Egyszer egy patakos részen a madzag vége a vízben végződött, egy flakonban. (Nem kell mondjam, ugye, hogy többen is a vízbe pottyantak nagy buzgalmukban.)

10. Szivacsbetűket rejtek el egy homokozóban, vagy kisebb területen. Ezeket kell megkeresni, majd értelmes szóvá alakítani. Nem egyszerű!
Rövid szót ajánlok.

11. Volt, hogy bevontam a család kutyáját, nyakában az üzi egy palackban. Persze itt se mondom meg konkrétan, hogy "menj az ebhez!" 
De lehet a kisbaba cumisüvege, babakocsija, a nagymama kosara.

11. Keresztrejtvény. Fontos a saját kis szintje. Lehet matek, nyelvtan, környezet kérdéseket is beépíteni.
Egy példám:

Látszik, hogy az egy függőleges sort kell megfejteniük, hogy tovább tudjanak menni.

12. Szerencsekeksz, vagy cukorkás papírba csomagolt üzenet. Ezt rendszerint valamelyik meglátogatott háznál szoktam bevetni. Ott nem feltűnő, hogy megkínálja őket a házigazda valamivel, és egyszer csak az egyik gyermek "ráharap" a következő levélre.

13. Mindig van egy olyan levél, amelyben ennyi szerepel: "nálad".
Ez úgy történik, hogy beavatok egy szülőt, akinek a csemetéje szintén jön a buliba. Mikor már átlátom a tervrajzomat, megadom a következő helyszínt ennek az anyukának. Ő fölírja egy cetlire, és elrejti a gyermekénél. Lehetőleg ne találja meg rögtön, ne a legkézenfekvőbb zsebébe tegye.
(Volt, hogy szegény  kisgyerek kétségbeesett, mikor kiderült,hogy nála van, mert úgy tűnt, hogy cinkosa a tolvajnak)

14. Folyamatos írás.
Ezkönnyebbfeladványezértcélszerűhosszabbszöveggelkábítaniőkethogynetudj
kazértnagyongyorsanelovasni.

15. Titkosírás.
Sulisoknál szoktam bevetni. Nehéz.
Próbálkozz!
s z t c l é r u á á p k p t i r ö á d á l á m s f s o z i z v d j z l a
(Megoldás lap alján)

16. Lenin bátyánk nyomán: kapnak egy üres lapot, melyre láthatatlan írással írtam, Tényleg tejjel, alig észrevehetően, vagy olyan tollal, mely csak uv fényben látszik, vagy nagyon apró betűkkel írok a lap sarkába.

17. Egyéb szócsavarós írásmód: csupa e betűs levél, vagy a "hovovava mévész" beszéd

18. Innöj katkosz ár nasrogy erre ráb. Si sárí elefassziv tehel.

A legutolsó állomás mindig a kezdő háznál van. Tehát ideális esetben egy kört írunk le, és újra visszajutunk oda, ahonnan elindultunk. 
Addigra az ajándékok már többszörös csomagolásban várják őket (nagy dobozban kisebb doboz, spárga, ragasztó... Meg kell dolgozniuk a kibontásért.)

És egy búcsúlevél is várja őket:

a tolvaj, a manó feladta az üldöztetést, visszaadja a szerzeményt,

dühös, vagy elismerő ....ez már rajtad múlik.

És itt a vége, fuss  ...
most már senki nem fog vele elfutni, mert tutira nem engedik ki kezükből a gyerekek az ajándékukat, még egyszer.
De még jövőre sem.
:)



Megoldás a titkosíráshoz: minden 4. betűt kell összeolvasni.
Megoldás a 18-hoz: visszafele-írás.

Legközelebb jön a kacsintós gyilkos ....