Célbadobó

OSZTÁLYOZÁS
Csillagban: ***
Időtartam: 20-40 perc
Korosztály: (6)- végtelen
Helyszín: kint és bent
Létszám: akár 2 gyermekeddel is, ha kevés köztük a korkülönbség; a felső határ: mondjuk 10-12. Azért behatárolt, mert sok gyereknél nagyon lassan kerülnek sorra, mivel most egy
(Játékforma:) egyéni játékról van szó, nem csapatjátékról
Nemek: mindkét nemmel játszható, bár ha fiú-többség jön, különösen ajánlott! Igazán nekik való. Már csak a játék kordában tartására kell ügyelni ....
Gyerek-stílus: jöhetnek a hiperaktívak, vadak, nehezen leköthetők
Játékstílus: hát nem a nyugis kategória

KELLÉK
Ez az első leírt játékom, mely komolyabb rákészülést és befektetést igényel.
A rákészülés: a konzervdoboz-gyűjtés. A kukoricás a legmegfelelőbb. 30 db-ra lesz szükséged, plusz egy tartalék nem árt.
Az anyagi befektetés alatt a dobóeszközt értem.
Nálam a dolog úgy adódott, hogy a már említett ócskásnál találtam 200 db műanyag labdát. Úgy néz ki, mint amilyenek az ugrálóházakban borítják a dühöngőt. Azóta már találkoztam a Tescoban is vele, időnkét árulják. Nem vészes az ára, inkább az a baj, hogy nincs sok egy csomagban. Ha meg többet veszel, máris nem lesz olyan olcsó.
Sajnos nem tudok semmit ajánlani, mivel helyettesíthetnéd. Ha bárkinek jó ötlete van, kérem, írja meg!
Átlagban egy meccs közben 100 db labda, amit eldobálunk. Persze, nem mindig. Van, hogy 3 labda elég,és ledől a torony. De olyan is előfordul, hogy szinte kiürül a labdás dobozom.
Nem próbáltam, így csak látatlanban tudom ajánlani, hogy ha kevesebb labdád van, menet közben össze kellene gyűjtetni a többiekkel, és visszajuttatni a játékosokhoz. Nem tudom, mennyire működne.

NEHÉZSÉG
1. A fiúk előszeretettel "beindulnak", és ész nélkül elkezdik egymást dobálni a labdákkal. Ez történhet még játék közben, mikor épp célba dob valaki,
de rendszerint labdaszedés közben esik meg.
Mit ajánlok?
Vigyázok.
Ha túl rizikós a csapat, inkább nem játszom.
Persze, lehet, hogy te ügyesebb leszel, mint én, és frappánsan megoldod, ha elszabadul a labda-csata. (Egyébként mivel elég erősen vágják egymáshoz a labdát, félek, hogy balesetet okoznak egymásnak. Azért nem szoktam engedni.)

VARIÁCIÓK
Nagy örömmel szoktam bevonni a felnőtteket is e játékba. Ha mindkét szülő jelen van, megversenyeztetjük apát, anyát. A szülinapos választ, hogy melyik szülő harcoljon az ő csapatáért.
Nehezíteni pedig úgy szoktam a dolgot, hogy bekötöm a szemüket. Így aztán nem győz feltétlenül az "ebben jobbik nem". Plusz nem döntik le egy másodperc alatt a tornyot.
De összemérheti ügyességét apukájával is a gyermek. Ilyenkor, illetve mindig, ha korkülönbség van a versenyzők között, a kisebbiknek adok előnyt:
közelebbről célozhatnak.

A JÁTÉK MENETE

A csapatokból egy-egy játékos vesz részt egy körben.
Felállítom a konzervdoboz-piramist, kétszer ugye.
Alul 5, felette 4, majd 3, kettő és egy doboz. Az alsók távolsága egymástól 1-2 cm. Tehát nem szorosan rakom őket. (Bocsánat, ha ez egyértelmű!)
A két piramis egymástól mindegy mennyire van. Hát ne méternyi legyen.
A magassága, hogy mire rakod, már inkább számít.
Nehéz, nem a legmegfelelőbb, ha a padlóra kell építenem, és így "lefele" dobnak. Néha muszáj így megoldanom. A legideálisabb,ha szemmagasságban vannak a tornyok.
Fontos, hogy mire rakod illetve mi elé az építményt? Hogy semmiben ne történjen kár!
A konzervdobozok, ahogy zuhannak, a mögöttük levő falban, kárpitban is okozhatnak sérülést, illetve az asztalban is, ahogy ráesnek.
Viszont az sem jó, ha a piramis mögött üres tér van, mert akkor nagyon messzire fognak repülni a labdák, és hosszadalmas lesz megkeresni.
Plusz nagyon is jó, ha van mögöttük háttér, mert nem egyszer a falról visszapattanó labda dönti le az emelvényt. Én a faltól kb 20 cm-re állítom fel a konzerv-piramisokat.

Még egy nagyon fontos!
A játékosokat el kell barikádozni valamivel, hogy a küzdelemben ne tudjanak egyre közelebb jönni a konzervekhez. Ezért látod a képen, hogy kisszékekből egy sort raktam, amire gyerekeket ültetek, lábuk föl, hogy szilárdan tartsák a sáncot.
Volt,hogy az udvaron úgy csináltam, hogy a teraszról dobáltak. Így ha akart volna, se tudott közelebb menni. Pusztán egy vonalat húzni, édeskevés.

Mekkora legyen a távolság a gyerekek és a torony között?
Korosztálytól és a helyedtől is függ. 3-4-5 métert ajánlok. Hogy ne tudja túl könnyedén ledönteni és ne legyen elérhetetlen cél sem: hogy nincs ereje hozzá a távolság miatt.

Tehát:
A labdák a két játékos között.
Rajtra kezdenek. Egymást megvárni nem kell. Amilyen gyorsan csak tudják, hajigálják a labdákat.
A legalsó sort ledönteni, eldönteni természetesen nem kell. Addig tart a meccs, amíg az alsó sor felett levők mind lezuhannak. Ha úgy esik az egyik konzerv, hogy egy másikon landol, nem szoktam elfogadni. Minden doboznak teljesen le kell esnie.
Ha célt téveszt a játszó személy, és a versenytársa piramisát találja el, ez is érvényes!

"Hajtani " is szoktam, főleg az elején a gyerekeket! Kiabálok: "Gyerünk! Hajrá! Gyorsan! Fogj egyet újra!"
A vége fele pedig bekiabálom az aktuális eredményt, ugye mert egymásét nem tudják figyelni a versenylázban: "5-4 az állás!" például.

Nagyon izgalmas játék kerekedek ebből az egészből.
Igazi, ordibálós, győzelmi kiáltásos, harcos, küzdős, mit mondjak még...?
Nagyon jó.

Ha véget ér az adott mérkőzés, természetesen be szoktam vonni a gyerekeket a labda összeszedésébe. Nem győzném egyedül. Általában, mire visszaépítem a tornyokat, ők összekapkodják a labdákat.

Nehézséged még egy adódhat, erről már írtam a főoldal nevelés részében.
Hogy a küzdelem hevében nem bírják kivárni egyesek a győzelmet, elviselni a lehetséges vereséget, és közbeavatkoznak.
Titokban elhajintanak egy-egy labdát.
Már írtam, hogy elég szigorú vagyok ilyenkor; nem engedem.
Rendszerint azzal riogatom őket, hogy ha észreveszem e csalást, azon nyomban a másik csapatot segítik győzelemre. Ez hatni szokott.

Ma volt az idei első vizes buli!
Annyira szuperül sikerült!
Muszáj veletek minél előbb megosztanom a vizes játékokat!